A Környezetnevelési terület „zárásaként” ellátogattunk arra a Biofarmra, ahol az önfenntartás az év 365 napján megvalósul. A látogatást az OTTHON AZ OTTHONBAN EGYESÜLET (kollégiumunk egyesülete) által elnyert pályázati finanszírozás tette lehetővé.A diákokat az év-végi hajrá mellett a majdnem 20%-os emelkedő is „kifárasztotta” – buszról leszállva – a rövid gyaloglás során. A Biofarmra való érkezéskor frissen sütött házi kenyérrel és négyféle sajttal kínáltak minket, melyet citromos-mentaleveles hűsítővel öblítettünk le.
Tájékoztatást követően testközelből láthattuk, érezhettük a magyar őshonos állatokat, vagyis bementünk a nem csekély – 98 hektár – méretű, a zselici erdővel körülvett területükre. A lovak messziről figyeltek, a bárányok „nem hallgattak”, ugyanis a fiatal birkák erőteljes bégetéssel hangosan keresték társaikat, miközben Don a nagy fehér kutya hosszan kísért minket. Megtudtuk, hogy a malacok a közeli erdőben hozzák világra kicsinyjeiket, mint inkább a kialakított „szülőszoba” akolban. A szamarak lejöttek az erdő széléről a füves sík területre, így megérinthettük, kapcsolatot alakíthattunk ki velük. Az egyik szamár a két hátsó lábára ereszkedve „pózolt”, mely aggodalomra adott okot Edinának és Andrásnak, a házigazdáknak, akik ezidáig még nem tapasztaltak ilyet az állat részéről. A házigazdák szeretetteljes érintéseit és biztatását követően újra négy lábra állt és elsietett a szamár. Az Állatsimogatóban kosok pihentek. Kézmosást követően és elköszönés előtt még egy meglepetés várt ránk, ugyanis friss „joghurtos-gyümölcsös” pohár desszertet kaptunk.
Zárásként Edina elmondta, hogy az állatok felénk való közeledése mutatta meg, hogy az ott tartózkodás alatt a diákok viselkedése a kívántnak megfelelő volt. Köszönet a pozitív visszajelzésért.
Érdekesség: a KÁCA Tanya a KÁN és GORICA település nevek betűiből összerakott elnevezés.
