Gesztenyéstől Remeterétig
Nagyon vártuk és reméltük, hogy jó időnk lesz, amikor belevágtunk vállalásunk – a Mecseki a Kéktúra – második szakaszának. Korán reggel gyülekeztünk az iskolánál, még éppen csak világosodott. Innen busszal mentünk Gesztenyésig, ahol a túránk kiindulópontja volt. Egyedülálló hely ez a Mecsekben: a 4,5 hektáros egybefüggő területen egy szelídgesztenye ligeterdőt találunk, amit ma már féltve óvnak
a helyiek. A zöld kör jelzésen egészen a Tripammer-fáig gyalogoltunk. Rengeteg-féle gombát találtunk. Belebotlottunk egy gomba-gyűjtő emberbe. Aki megmutatta nekünk, hogy milyen ehető gombákat talált. Rövid pihenő után innen már a Kék – túra útvonalát követtük. Gyönyörűszép őszi erdőben barangoltunk. Kellemes sétautunk volt a Fehérkúti kulcsosházig, ahol a mai nap első pecsétjét is megszereztük. Hűvös, szeles volt az idő így gyorsan tovább indultunk. A Nagymélyvölgy kaptatói után már senki nem fázott. A völgyekben ráadásul megküzdöttünk az utunkba kerülő sártengerrel is. Nem mindenki úszta meg szárazon. Eleinte mindenki próbálta kikerülni a nagyobb pocsolyákat, később azonban beindult a verseny a „legsárosabb bakancs” címéért. Felszabadító érzés volt. Ebédidőben értünk a csodás Büdöskúti – Kulcsosházhoz. Cseppnyi fáradtság sem látszott a gyerekeken, boldogan fedezték fel a pihenőhely hangulatos helyeit. Innen már gyorsan csak egy könnyed sétára volt szükség, hogy elérjünk Remeterétre. Fantasztikus napunk volt, várjuk a folytatást!
Heni néni, Reni néni