Pécsi Apáczai Csere János

Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium

és Alapfokú Művészeti Iskola

  

A 2. sz. Általános Iskola

HÁZIRENDJE

 

Pécs, 2023. október 5.

 

  1. Általános alapelvek

1.1 A házirend hatálya

A házirend hatálya kiterjed a 2. Sz. Általános Iskola tanulóira, az iskolában foglalkoztatottakra és az ide járó tanulók szüleire, gondviselőire, illetve egyes rendelkezései az intézményegységbe látogatókra. A házirend előírásai kiterjednek az iskola területére, valamint azokra az iskolán kívüli, tanítási időben, illetve a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódóan, a tanítási időn kívül szervezett programokra, rendezvényekre.

1.2 A házirend nyilvánossága

A házirend az intézmény honlapján hozzáférhető. A házirend tartalmi változása esetén a szülők, a tanulók írásos tájékoztatást kapnak. [20/2012. (VIII. 31.) Emmi rendelet 82. § (3) bek.]

1.3 Az intézményegységre vonatkozó adatok:

Név:    Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 2. Sz. Általános Iskolája

Cím:    7632 Pécs, Apáczai körtér 1.B

Telefon:          72/550-612

Email: iskola2@educentrum.hu

Fax:     72/550-612

Jogi státus: Az Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola intézményegysége

A COVID 19 járványügyi helyzettel kapcsolatos intézményi és iskolai eljárásrend a Házirend mellékletét képezi, mely a www.educentrum.hu honlapon is elérhető. A benne foglaltak az iskolával jogviszonyban lévő dolgozókra, tanulókra, továbbá a szülőkre, látogatókra is érvényes.

1.4 Közösségek, a tanulók nagyobb közösségei

A működő közösségek:

• Nevelőtestület
• Szakmai munkaközösségek
• Diákönkormányzat és választott testülete, a Diáktanács
• Szülői Szervezet

Az iskolában gyermekek, tanulók nagyobb csoportjának minősül az egy évfolyamnál több gyermeket, ill. tanulót érintő iskolai csoport.

A tanulók nagyobb csoportját közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók nagyobb csoportját érintő döntés véleményezésére a Diáktanács jogosult.

A Diáktanács gyakorolja a Diákönkormányzat törvényes jogait, amely havonta legalább egyszer ülést tart.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti.

A diákönkormányzat a házirend elfogadásakor előzetes véleményezési jogot gyakorol. Részt vehet a házirend elkészítésében, módosítására javaslatot tehet.

2. A működés rendje

2.1. A tanulók, szülők intézményben tartózkodásának szabályai

A tanítás reggel 8:05 órakor kezdődik. A tanulók 7:30 -tól folyamatosan jöhetnek az iskola épületébe a 2-es iskola portája felőli bejáraton keresztül. 7:00-7:30-ig az aulában is lehet tartózkodni. Az alsó tagozaton 7 órától, a felső tagozaton 7:30 órától iskolánkban pedagógus ügyeletet tartunk. A tanulók a kabátokat a tantermekben, vagy zárható szekrényben helyezhetik el.

A tanuló reggel, valamint a délutáni foglalkozások után az iskola épületében tanári felügyelet, illetve engedély nélkül nem tartózkodhat.

A szülők várakozási helye: az iskola bejárata előtti előtér.

A tanítást követően az osztály utolsó tanítási órája után a csoport munkájának, rendjének zavarása nélkül vihetik el gyermeküket. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítás, foglalkozás 16 órakor fejeződik be, 17 óráig biztosítunk ügyeletet.

2.2. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, a csengetési rend

A csengetés rendje

1. óra 8.05 – 8.50
2. óra 8.55 – 9.40
3. óra 10.00 – 10.45
4. óra 10.55 – 11.40
5. óra 11.50 – 12.35
6. óra 12.45 – 13.30

Az iskolaotthonos tanulócsoportok e csengetési rendtől – más osztályok zavarása nélkül – eltérhetnek. A főétkezésre az utolsó órarend szerinti órában van lehetőség.

Az 1-4. évfolyamon az ebédidő az osztály órarendjében meghatározott időpontban van.

3. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje

3.1. Tanórák rendje

A tanterem kulcsát a pedagógus veheti fel a portán. Az előadótermekben, számítástechnika teremben tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

Ha becsengetés után 5 perccel az órát tartó nevelő még nem ért be órára, a hetes köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesnek, igazgatónak, vagy bármely az irodában, tanári szobában tartózkodó iskolai dolgozónak.

A tanuló minden órára, tanulószobára is köteles elvinni az előírt tanszereket, felszerelést.

Testnevelés órák alól a szülő felmentést kérhet írásban:

–           egészségügyi indokkal havi egy alkalommal

–           egyéb esetekben csak orvosi javallatra, a felmentés okának és idejének feltüntetésével.

A tanóra befejezése után minden osztály fegyelmezetten elhagyja a tantermet, és a következő óra helyére megy. A tanteremben az utolsó órán résztvevő tanulók kötelesek a székeket felrakni az ott tanító nevelő irányításával. Tanuló a nevelői szobába csak engedéllyel léphet be. Diákjaink az intézmény területét a tanítási idő alatt csak külön engedéllyel hagyhatják el. Tanári engedély nélkül a sportegység termeibe (uszoda, konditerem, sportcsarnok) bemenni tilos!

A tanulók a sportegységbe a testnevelés órájuk, sportfoglalkozásuk megkezdése előtt legfeljebb 15 perccel korábban léphetnek be.

A számítástechnikai terem használati rendjét az 1. számú melléklet szabályozza. A Csorba Győző Könyvtár Apáczai Fiókkönyvtára minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok.

Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.

3.2. A délutáni foglalkozások rendje

Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök felső tagozaton legkorábban az órarend szerinti tanórákat követően kezdődnek. A szakköri óra időtartama 45 perc. Gyülekezés a tanórák után rossz idő esetén a tanulószobás terem előtt.

Minden tanuló köteles magával hozni a felkészüléshez szükséges eszközöket, felszereléseket.

A tanulószobai foglalkozásokon, az ebédlőben fegyelmezetten kell viselkedni, a tanítási időben csendben, szorgalmasan kell dolgozni. Az étkezők kötelesek az ebédlőben a nekik kijelölt helyen étkezni. A hiányzást 5 napon belül igazolni kell. Foglalkozási időn belül csak a szülő írásbeli, vagy személyes kérésére lehet eltávozni.

Az előadósoron a nagy szünetben kötelező az udvaron tartózkodni, ha nem esik az eső. Az ügyeletes tanár engedélyével és felelősségével ettől el lehet térni.

3.3 A 16-órás benntartózkodás alóli felmentésének rendje a következő:

 Az osztályfőnök begyűjti az erre vonatkozó szülői kérelmeket

1. Listát készít a tanulók iskolai elfoglaltságáról (napközi, tanszoba, szakkör, egyéb a tanuló számára kötelező foglalkozás…)
2. Listát készít a visszamaradó, az iskolában egyéb foglalkozáson ellátandó tanulóiról napi bontásban
3. Ellenőrzi, hogy a szülői kérelmek a tanuló iskolai elfoglaltságához igazodnak-e.
4. Az összegyűjtött kérelmekkel felkeresi az igazgatót és javaslatot tesz tanulónként a kérelem elfogadására
5. Az igazgatói jóváhagyás (aláírás után) lepecsételteti a kérelmet a titkárságon
6. Az osztályfőnök a lepecsételt és aláírt kérvényeket lefénymásolja és megőrzi
7. Az eredeti példányokat átadja a tanulóknak, akiknek a figyelmét felhívja arra, hogy az igazolást tartsák maguknál, és hivatalos közeg kérésére mutassák meg
8. Az igazolások pótlását az osztályfőnök intézi
9. A tanulót mindaddig el kell látnunk 16 óráig, amíg gondviselője nyilatkozatot nem tesz

3.4. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a teljes intézményhez tartozó területek használatának rendje

Minden tanuló köteles a villamos energiával, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni.

 

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

Az iskola épületében, a sportegység öltözőiben és folyosóin tilos balesetveszélyesen közlekedni, labdázni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni.

3.5. Könyvtárak használatával összefüggő alapvető szabályozások (beiratkozás, tagsági feltételek, kölcsönzés)

Az iskolakönyvtár feladatait – saját nyitva tartási és könyvtárhasználati rendje szerint – a Csorba Győző Könyvtár Apáczai Fiókkönyvtára látja el. Az iskolai könyvtárat, az iskolai tankönyvkölcsönzést az iskola hirdetőtábláján feltüntetett rendben lehet igénybe venni.

4. A gyerekkel, tanulókkal összefüggő szabályok

4.1. Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos szabályok

Iskolánk 1-8. osztályos tanulói számára ingyenes a tankönyvellátás. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó egyetértő nyilatkozatát.

4.2. Térítési díj befizetése és visszafizetése

Az étkezési térítési díjakat a Pécsi Ellátó Központ által megbízott közalkalmazott előre kihirdetett befizetési napokon és időpontokban havonta szedi be. A lemondás telefonon vagy személyesen az Elszámolóház aulában található irodájában történhet.

Az étkezési térítési díjakról, a befizetés és lemondás módjáról a gyermekétkeztetési feladatokat ellátó önkormányzat, ill. a Pécsi Ellátó Központ saját hatáskörében rendelkezik.

4.3. Az általános iskolában a körzetbe tartozó gyerekek sorsolására vonatkozó szabályok

Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolásra az igazgató jelenlétében az igazgatói irodában kerül sor. A sorsolásra meg kell hívni a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat képviselőjét is. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

4.4. A továbbtanulással, pályaválasztással összefüggő tájékoztatás szabályai

Az iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. Az iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania. [R. 31. § (1)-(2) bek.)

A továbbtanulni szándékozó 8. osztályos tanulóink tanítási időben a testület döntése alapján legfeljebb három nyílt tanítási napon vehetnek részt. Ezt az osztályfőnök tartja számon a szülő írásos kérése alapján. Továbbtanulási szülői értekezletet tartunk az érdeklődő szülők számára. A tanulók és szüleik élhetnek az egyéni tanácsadás lehetőségeivel is, melyet az iskola pályaválasztási felelőse tart. A középiskolai jelentkezési lapok kitöltéséhez a szülők gyermekük osztályfőnökétől segítséget kapnak.

4.5 Egészség és testi épség védelmével összefüggő rendelkezések, tájékoztatás a rendszeres orvosi vizsgálatokról

Baleset, sérülés rosszullét esetén az érintett tanuló, illetve társai kötelesek azt a legközelebbi pedagógusnak jelenteni. A pedagógus ezzel kapcsolatos teendőit az SZMSZ tartalmazza. A tanulók részére egészségi állapotának napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára az iskolaorvos által meghatározott időpontban iskolaorvosi és védőnői ellátás van. Az adott évfolyam tanulói az életkornak megfelelően megkapják a kötelező védőoltásokat. A tanulók félévente egy alkalommal fogászati ellenőrzésen vesznek részt. Az iskola tanulói részére az iskolaorvosi rendelés ideje és helye a faliújságon van kifüggesztve.

Kisebb sérülés esetén a tanulót az iskolatitkári irodában elsősegélyben részesítjük. Szükség esetén szüleit értesítjük, orvoshoz kísérjük, illetve mentőt hívunk.

Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének útmutatásával. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tennivalókat és a menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

A számítástechnikai, technika és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak.

4.6. Vagyonvédelemre, kártérítésre vonatkozó szabályok, korlátozások, a behozott eszközök, ruházat és egyéb tárgyak elhelyezése, őrzése, mobiltelefon-használat szabályai

A tanuláshoz nem szükséges eszközöket, értékes műszaki cikkeket – mobiltelefon, laptop, ékszer, stb. – megőrzésre nem veszünk át, és azokért felelősséget az iskolában és a sportegységben nem vállalunk.

A tanulók felszerelésében, ruházatában az iskolának felróható ok miatt bekövetkezett kárért az iskola felelősséggel tartozik. Szülői megkeresés esetén a káresemény kivizsgálásra kerül a tanuló osztályfőnökének és az érintett tanár(ok) bevonásával. A sportegységben illetve az iskolában a tanuló által szándékosan okozott kárt a szülő köteles megtéríteni, a sportegység illetve az iskola igazgatójával egyeztetve, vagy az eredeti állapotot visszaállítani.

Tilos az iskola területére olyan tárgyat behozni, amely a testi épségre vagy egészségre veszélyes (szúró-vágóeszköz, gyufa, dohányáru, stb.) A pedagógus ilyen tárgyakat a tanulótól elkéri, és azokat a szülőnek vagy gondviselőnek adja át. Az eszköz átadásának megtagadásáért a diák osztályfőnöki figyelmeztetést kap.

A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet, amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. A tanítási órákon a diákok számára audioeszközök, mobiltelefon, valamint a tanítás időtartama alatt bluetooth hangszóró és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos. Tanulóink mobiltelefonjukat, okosórájukat a tanítási órán kikapcsolt állapotban lerakják a tanári asztalra, kivéve, ha azt a pedagógus felszólítására az órán használhatják. A tanulók a saját tulajdonukban lévő infokommunikációs eszközöket (mobiltelefon, tablet, laptop, audioeszközök, stb.) a tanítási órán csak a pedagógus engedélyével, illetve felszólítására használhatják.

A tanuló eredménytelen figyelmeztetése esetén a kikapcsolt eszközt a pedagógus elveszi, amelyet a tanuló a tanítási óra után kaphat vissza. Szünetben sem lehet eszközöket kihangosított formában használni. A mobiltelefon, diktafon, stb. eszközök átadásának megtagadásáért a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést kap.

Az iskolában tilos a pedagógus és a tanulók hozzájárulása nélkül róluk kép-, ill. hangfelvételt készíteni. Az iskolai büfében és az automatában vásárolt poharas italt tanulóinknak a vásárlás helyén kell elfogyasztani. A büfében történő vásárlásokat úgy kell lebonyolítani, hogy órakezdésre mindenki időben érkezzen.

A tanuló az iskolában mindig tiszta, ápolt külsővel jelenjen meg. Tilos a sminkelés, szemkifestés, műszempilla, műköröm. Az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő öltözetet köteles hordani minden tanuló: sötét szoknya vagy nadrág és fehér felsőrész. Az iskolában nem kirívó ruházatban jelennek meg a tanulók, a top, haspóló használata nem megengedett. A testnevelés órán balesetveszélyes ékszer viselése, túlzottan hosszú köröm nem megengedett. A tanulók ruházata a tornateremben és jó idő esetén a szabadban fehér atlétatrikó, vagy póló, illetve tornanadrág (lányoknál lehet tornadressz) és fehér váltó zokni. A testnevelésre használt ruházatban nem vehet részt a többi tanórán. Hűvösebb időben melegítő és pulóver használata is megengedett.

4.7. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárás

A nem kötelező tantárgyak választásának jogát a tanuló 14 éves koráig a szülő, ezt követően a szülő és gyermeke együttesen gyakorolja. A tantárgyválasztás – amelynek módjáról és tartalmáról az iskolavezetés minden év április 15-ig tájékoztatja a szülőket és tanulókat – egy tanévre szól, ebben az időtartamban kötelező érvényű.

Minden év május 20-áig felméri az iskola hogy a tanuló

1. a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá
2. b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező etika órán kíván-e részt venni, valamint

felméri a szülő, illetve a tanuló a következő évtől érvényes módosítási igényét. Az évfolyamra vonatkozó igényeket a tanulóknak kiadott jelentkezési lapokon az iskola vezetése a megelőző tanév május 20-áig gyűjti össze. A módosítási igényt a szülő ugyancsak a jelentkezési lapon adja be.

A tanórán kívüli tevékenységekre a tanulók a megelőző tanév befejezéséig jelentkezhetnek osztályfőnöküknél. E jelentkezést az új tanév második hetének végéig módosíthatják. Ezt követően a választott foglalkozások a tanév végéig kötelező elfoglaltságnak minősülnek. A választható tantárgyak tanulását, valamint a szakkörök, indulását az iskola igazgatója engedélyezi. Az igazgató megtagadhatja a foglalkozás indításának engedélyét, amennyiben a tanulók létszáma 14 főnél kevesebb.

A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

4.8. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

Tanköteles tanulónak az iskolai kötelező foglalkozásról való távolmaradást igazolnia kell. Kötelező foglalkozásnak minősül a tanítási óra- vagy tanóra keretében megtartott egyéb foglalkozás, a szülők által igényelt, tanulószobai foglalkozás, az iskolai ünnepség, rendezvény.

A mulasztás történhet előzetes engedély alapján, illetve lehet előre nem látható mulasztás. Előzetes engedélyt kérhet a tanuló szülője, gondviselője, a kikérő szerv, egyesület stb., szaktanár.

Az előzetes mulasztást öt napig az osztályfőnök engedélyezheti, azt meghaladóan az igazgató.

Az előzetes engedélyt külön kikérő lapon lehet kérni.

Az előzetes engedély megadásánál mérlegelni kell a tanuló teljesítményét, szorgalmát, és azt, hogy a kieső idő nem hátráltatja-e a tanuló továbbhaladását.

Engedély esetén a tanuló mulasztását az e-naplóban az osztályfőnök igazolja.

A nyolcadik osztályos tanuló – a szülő által a tanítási évben igazolható – legfeljebb három tanítási napon vehet részt középfokú intézmény „nyílt napján”. A szülő az iskolalátogatás helyét és időpontját gyermeke osztályfőnökének előzetesen írásban bejelenti.

Előre nem látható mulasztásnak minősül a betegség, hatósági intézkedés, családi problémák, közlekedési nehézségek, vagy egyéb alapos ok, amelynek ismeretében az osztályfőnök utólag a mulasztást igazolhatja. A szülő/gondviselő kötelessége, felelőssége, hogy a váratlan mulasztást az első napon, bejelentse az iskolának. A mulasztást az iskolába jövetel első napján – legkésőbb a soron következő osztályfőnöki órán – igazolni kell betegség esetén orvosi igazolással, hivatalos elfoglaltság esetén az idéző szerv igazolásával.

A szülő tanévenként legfeljebb 3 tanítási napon való távolmaradást igazolhat (+ a továbbtanulással kapcsolatos nyílt napokat).

A mulasztásokat előzetes engedély, utólagos igazolás alapján az osztályfőnök igazolja.

Az első igazolatlan mulasztás után a pedagógus értesíti a szülőt. Ha az értesítés eredménytelen, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10 igazolatlan óra mulasztás után az iskola igazgatója értesíti az illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint gyámhivatalt és a kormányhivatalt.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

5. a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,
6. b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

 

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

A tanítási óráról késni nem szabad. A késést és annak időtartamát az órát tartó nevelő a naplóban rögzíti. Az osztályfőnökök a késéseket hetente összeadják. Az egy tanórányi összeadott késés egy órányi igazolt vagy igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

4.9. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, aki hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanulót vagy tanulói közösséget a nevelőtestület Apáczai-díjra terjesztheti fel.

A jutalmazás formái

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

• szaktanári,
• osztályfőnöki
• igazgatói
• nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye tanulmányi, kulturális, sport, közösségi munka terén, elismerését a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt veszi át.

Csoportos jutalmazási forma lehet a jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához). Odaítéléséről az iskolavezetőség dönt. A jutalmazások az intézmény faliújságján is kihirdetésre kerülnek. Tanulóink versenyeken mutatott teljesítményükért az alábbi elismerésben részesülnek:

• Versenyeken való eredményes szereplésért – szaktanári dicséret,
• Városi, területi versenyeken elért 1-5. helyezésért – osztályfőnöki dicséret,
• Megyei versenyeken elért 1-10. helyezésért – igazgatói dicséret,
• Országos versenyeken elért 1-10. helyezésért – nevelőtestületi dicséret,

Iskolán belüli és kívüli szereplésekért, ill. az iskola hírnevét népszerűsítő egyéb rendezvényeken való részvétel esetén – osztályfőnöki dicséret.

4.10. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, ügyeletes tanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés. 4 db szaktanári, ill. ügyeletes tanári figyelmeztetés után újabb kötelezettségszegés esetén osztályfőnöki figyelmeztetés jár.

4 db osztályfőnöki figyelmeztetés utáni, azonos súlyú kötelezettségszegés esetén igazgatói figyelmeztetés jár. További kötelezettségszegés esetén igazgatói intő jár, amelyet újabb kötelezettségszegés miatt igazgatói megrovás követ. Súlyos kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárást kell indítani.

Szaktanári figyelmeztetés:

• felszerelések, hiányáért az osztálynaplóba tett kétszeri bejegyzés után
• a tanítási óra megzavarásáért,
• nem megfelelő magatartásért (tiszteletlen viselkedés, személyhez fűződő jogok megsértése)
• a házirend megsértéséért.

Ügyeletes tanári figyelmeztetés:

• tanítás előtt valamint az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt.

Osztályfőnöki figyelmeztetés:

• súlyosabb magatartási vétségek miatt (tiszteletlen viselkedés, személyhez fűződő jogok megsértése)
• a kötelesség rendszeres elmulasztása miatt,
• a házirend sorozatos megsértéséért.

Igazgatói figyelmeztetés:

rendszeres kötelezettségszegés miatt (lásd fentebb)

Azonnali igazgatói figyelmeztetés jár súlyos kötelezettségszegésért, például:

• lopásért,
• dohányzásért
• verekedésért,
• szándékos károkozásért,
• közfeladatot ellátó személy, iskolában dolgozó közalkalmazott személyhez fűződő jogának súlyos megsértéséért.

A fegyelmi intézkedéseket, az osztálynaplóba is be kell írni.

 

4.11. A tanuló részéről elkövetett közösségellenes vagy azzal fenyegető cselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, elbírálásának elvei, intézkedések

 

A tanuló az iskola pedagógusa vagy más alkalmazottja ellen irányuló közösségellenes cselekményt követ el vagy azzal fenyegetődzik, ha az iskolai, közösségi együttélés szabályaival alapvetően ellentétes magatartást tanúsít, amely sérti az iskola helyi normáit és a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő tanulók és pedagógusok alapvető érdekeit. Ha a tanuló által elkövetett közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetés büntetőjogi felelősség hatálya alá tartozik, a szükséges hatósági bejelentést haladéktalanul meg kell tenni. Ha a közösségellenes magatartás fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik, a fegyelmi eljárást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül meg kell indítani.

Ha a közösségellenes magatartás vagy az azzal történő fenyegetés nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, akkor az intézmény igazgatója a cselekményről szóló tudomásszerzéstől számított öt napon belül vizsgálatot kezdeményez a közösségellenes magatartást vagy az azzal történő fenyegetést vélhetően megvalósító tanuló ellen, amelybe bevonja a tanuló szüleit. A vizsgálat lefolytatására az intézmény igazgatója háromfős bizottságot hoz létre, amelyet maga vezet. A vizsgálat alapján a bizottságnak meg kell ítélnie, hogy cselekedetével a tanuló megvalósította-e a közösségellenes magatartást vagy az azzal történő fenyegetést. A vizsgálatban a bizottságnak meg kell állapítania, hogy az elkövetett cselekmény büntetőjogi vagy fegyelmi eljárás hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az elbíráláskor figyelembe kell venni, hogy a cselekmény milyen mértékben veszélyezteti az iskolaközösség vagy osztályközösség működését, az iskolai nevelő-oktató munka nyugodt folytatásának feltételeit, milyen tanulói, pedagógusi, munkavállalói körre jelent fenyegetést, milyen mértékben áll szemben a szokásos társadalmi, iskolai kommunikációs eljárásokkal, valamint a helyi szokásrenddel. A vizsgálatnak és az alkalmazandó intézkedéseknek a további hasonló cselekedetek megelőzését, valamint a közösségellenes magatartást megvalósító tanuló elszigetelését, az iskolai közvélemény elítélő motivációját kell szolgálniuk.

 

4.12. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Osztályozó vizsgára a szülő írásos kérelmével lehet jelentkezni. Az osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsga időpontját a vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

 

5. Gyermekek és tanulók kötelességei és joga

5.1. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

Tanulóink tájékoztatása szóban és írásban valósulhat meg. Történhet hetente osztályfőnöki órákon az osztályfőnökön keresztül, a nagyobb rendezvények, versenyek keretében, a faliújságokra kihelyezett hirdetésekkel, iskolarádió útján, iskolagyűlésen, valamint személyes beszélgetések során. A nevelőtestületi értekezletre a választott diákképviselő is meghívható.

Diákönkormányzattal való kapcsolattartás a tantestületi képviselő vagy közvetlenül választott diákvezetőik útján valósul meg.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák-küldöttgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A delegálás rendjét a Diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel, ill. az iskolarádión keresztül történik.

5.2. A tanulók kötelezettségei

Tanulóinknak kötelessége, hogy megismerjék, az iskolai életben betartsák a nemzeti köznevelési törvény tanulókra vonatkozó elvárásait. Ennek értelmében a tanuló kötelessége, hogy:

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

• részt vegyen a kötelező és a választott egyéb foglalkozásokon;
• eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
• életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
• megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait;
• óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt;
• megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
• az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait;
• megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat;
• társaival, felnőttek iránt tisztelettudó legyen, kerülje a trágár, durva kifejezéseket;
• vigyázzon mások és saját testi épségére;
• a megszabott orvosi vizsgálatokon részt vegyen;
• az iskola és a sportegység házirendjének szabályait betartsa;
• a becsengetést követően a legrövidebb időn belül elfoglalja helyét a tanteremben, ill. felsorakozzon a kijelölt helyen;
• tanulótársainak a tanórai rendhez való jogát magatartásával ne korlátozza;
• testnevelés órák alóli, állandó és könnyített felmentések kérése esetén orvosi igazolást nyújtson be, melynek beadási határideje minden tanév szept. 15.;
• takarékoskodjon az energiával;
• betartsa a tűz- és balesetvédelmi szabályokat;
• a tanórára a szükséges felszerelést elhozza, házi feladatát elvégezze.

 

A hetesek tennivalói

 

A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.

 

A hetes feladata:

• felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig
• szünetekben probléma esetén az ügyeletes nevelő értesítése.

5.3. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken az iskolában elvárt magatartást kell tanúsítani.

Az intézmény területén, rendezvényein a szeszes ital fogyasztása, dohányzás és bármilyen drog használata szigorúan tilos. A tilalmak megszegése elmarasztalást eredményez.

5.4. A tanulók jogai

Az iskola minden tanulójának joga, hogy

• képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
• a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
• részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
• személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
• állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;
• az oktatási jogok biztosához forduljon;
• minden segítséget és lehetőséget megkapjon egészséges testi-lelki fejlődéséhez, az eredményes tanuláshoz, képességei fejlesztéséhez, problémáinak megoldásához;
• válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül;
• az iskola és az ANK létesítményeit, intézményeit, ezek berendezéseit, eszközeit rendeltetésszerűen használhassa;
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
• hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
• részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek;
• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon;
• vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
• jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
• jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
• személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
• kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;
• kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
• kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe;
• választó és választható legyen a Diáktanácsba, illetve iskolán kívüli diákképviseletbe;
• a Diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
• az őt ért sérelem esetén a diákönkormányzathoz, az osztályfőnökéhez, vagy az iskola igazgatójához forduljon, s tőlük segítséget kapjon;
• az osztálytanácson, Diáktanácson a diák küldöttgyűlésen keresztül véleményt nyilvánítson, és kérdéseket tegyen fel az iskola életét érintő ügyekben a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez;
• választáskor javaslatot tegyen a diákönkormányzat felnőtt segítőjének személyére;
• kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll;
• segítséget igényeljen és kapjon a számára megfelelő középfokú tanintézet és életpálya megválasztásában;
• igénybe vegye az iskola által biztosított napközi otthoni, tanulószobai, menzai (étkezési) lehetőséget, rászorultsága esetén szociális támogatást igényeljen;
• a foglalkozásvezető hozzájárulásával – a szülő írásos kérése alapján – bekapcsolódjon az iskola által felkínált tanórán kívüli és választható tantárgyi tevékenységbe;
• megismerhesse az iskola pedagógiai programját, az általa tanult tantárgyak követelményeit;
• igénybe vegye a tanulókat megillető kedvezményeket ;
• huzamosabb (legalább öt munkanap) hiányzás esetén a szaktanárral való egyeztetés alapján történik a hiányok pótlása;
• naponta legfeljebb két témazáró dolgozatot írjon;
• javító, osztályozó vizsgát tegyen, ill. évet ismételjen a külön jogszabályban foglaltak szerint;
• képviselje az iskolát tanulmányi és sportversenyeken, művészeti bemutatókon;
• az esetleges programváltozásról időben értesüljön;
• társai magatartás és szorgalmi jegyeinek megállapításakor véleményt nyilvánítson;
• véleményt nyilvánítson- közvetlenül vagy képviselői útján-, és felvetésére érdemi választ kapjon.

 

A diákigazolványhoz kapcsolódó jogok és kedvezmények:

 

A diákigazolvány

1. a) a tanulói jogviszonynak a diákigazolványon jelölt oktatási intézménnyel való fennállását,
2. b) a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságot,
3. c) a tanulói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot,
4. d) a diákigazolványhoz kapcsolódó, állam által nem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre való jogosultságot,

igazolja. [Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §]

A diákigazolvány iránti igényt a tanuló szülője az iskola titkárságán jelenti be.

6.     Elektronikus napló és ellenőrző

Iskolánkban a szülő gyermeke tanulmányi eredményéről, érdemjegyeiről az elektronikus naplóból értesülhet. Az elektronikus ellenőrző elérhetőségét minden osztályfőnök a szülők rendelkezésére bocsátja legkésőbb az első szülői értekezleten.